Fejér megye Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi megyéje. Pest, Bács-Kiskun, Tolna, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megyék határolják. Fejér megye területe egyike a magyarok legősibb szálláshelyeinek. Székhelye, Székesfehérvár a középkorban a Magyar Királyság egyik fővárosa volt. Területe természetföldrajzilag a legváltozatosabb az országban: hegyek, alföldek, nagy tavak és jelentős folyók egyaránt fellehetők itt.

Két megyei jogú városa, Székesfehérvár és Dunaújváros az ország fontos gazdasági központjai. A gazdaságot nagyban meghatározza a fejlett ipar, de itt találhatók Magyarország legjobb termőföldjei is. Habár északi és déli területei kötött viszonylagos fejlettségbeli különbségek állnak fenn, de még így is a legfejlettebb megye a főváros, Budapest után. A Közép-Dunántúl régió GDP-jének közel 70%-át egymaga Fejér megye adja.

Fejér a legváltozatosabb területű megyéje hazánknak. A megye nagyobb déli része az Alföld dunántúli nyúlványának számító Mezőföld területére esik. Ezenkívül a Bakony keleti része, a Bicskei-dombság, a Vértes és a Gerecse déli részei továbbá a 27 km² területű Velencei-tó, valamint az attól északra elterülő, nyugaton Székesfehérvár belvárosáig elnyúló Velencei-hegység színesítik a terület domborzatát. Legmagasabb pontja a vértesi Csókakő vára felett magasodó Csóka-hegy 479 méterrel.

Jelentősebb tavak

Velencei-tó
Pátkai-víztározó
Zámolyi-víztározó
Líviai-halastavak

Folyóvizei

Duna
Váli-víz
Gaja
Sárvíz
Nádor-csatorna
Sárvíz-malomcsatorna
Sió

Fejér megye jellemző földrajzi pontjai

Szélső települések égtájak szerint:
a megye legészakibb települése Mány (Bicskei járás),
a megye legdélibb települése Vajta (Sárbogárdi járás),
a megye legkeletibb települése Dunaújváros (Dunaújvárosi járás),
a megye legnyugatibb települése Bakonycsernye (Móri járás).