Leírás

Kecskemét természeti környezete – csak ahogyan lenyűgöző történelme – is hangsúlyosan, tipikusan a magyarság megtelepedésére jellemző végtelenbe tűnő síkvidék. Ez a város különleges szerepet tölt be hazánk és társadalmunk életében.

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye és a Kecskeméti járás székhelye.

ELHELYEZKEDÉS

A település a Duna-Tisza közötti homokhátság északi területén alakult ki, két izgalmas kistáj találkozási pontjában. A várostól nyugatra tagolt felszínű homokbuckák sorakoznak, keletre a homokos felszín közé lösz vegyül.

ÉGHAJLAT

A terület éghajlati adottságai igen kedvezőnek mondhatóak. Az egy évben mérhető napos órák száma meghaladja a 2200-at, ennél magasabb értékeket csak az Alföld déli területein tudunk mérni. Bár közismert, hogy Szeged a „napfény városa”, de 1950-ben Kecskemét környékén mérték a legmagasabb napfénytartamot, mely elérte a 2496 órát, mely azóta is rekordnak számít Magyarországon – hogy a kedves olvasó el tudja helyezni ezt az értéket a Földön, csak egy példát had említsünk: Londonban ez az érték alig haladja meg az 1400 órát egy évben.

A fagymentes napok száma közelíti a 200-at, mely ideális feltételt teremt a növénytermesztésre.

A csapadékviszony tekintetében már kissé hátrányosabb a helyzet, az évi csapadékösszeg kicsivel meghaladja az 500 mm-t, ez hazai viszonylatban az alacsonyabb értékek közé tartozik. Sajnos a csapadék eloszlása komoly szélsőségeket mutat, tehát ez a legszeszélyesebb éghajlati elem a térségben. Nyáron gyakran alakul ki vízhiányos időszak, mely komoly kihívás elé állítja a gazdálkodókat.

A talajadottságok nem kedvezőek a szántóföldi növénytermesztésre, azonban kiváló lehetőségeket nyújtanak a gyümölcs termesztésére. A Kiskunság területét fedő homoktalaj sok bosszúságot okozott a régi korokban. Hogy valahogy megkössék a futóhomokot a 19. században legfőképpen a szőlőtermesztéssel próbálkoztak, azonban a 19. század végén, Magyarországon végigsöprő filoxéra óriási károkat okozott a frissen telepített szőlőkben. (A filoxérát, vagy szőlőgyökértetűt az amerikai kontinensről hurcolták be Európába, ahol az 1800-as években elképesztő mértékű pusztítást okozott.)  Ekkor kapott új lendületet a kajszibarack termesztése. Először csak a szőlőtőkék közé ültették, majd néhány évtized alatt a helyi gazdálkodók, teljesen átálltak a termelésére. Az ebből készült különleges és zamatos barackpálinka igazi hungarikum.