Leírás

Ha feltesszük a kérdést egy átlagos hazai lakosnak, hogy mi jut eszébe Miskolcról, nagy valószínűséggel különböző sorrendben a következő válaszokat fogjuk adni: Diósgyőr, Lillafüred, Miskolctapolca, egykori ipari fellegvár, EDDA.

A település lenyűgöző természeti környezete és színes történeti múltja egyaránt hazánk egyik legérdekesebb városává teszi. Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye, Északkelet-Magyarország legfontosabb települése. A hazai városok között területét tekintve Budapest után következik, népességét tekintve jelenleg a 4. helyet foglalja el a főváros, Debrecen és Szeged után. Bár meg kell jegyeznünk, hogy az 1980-as években ez a város volt Magyarország második legnépesebb helye, ahol a lakosság száma meghaladta a 200.000 főt.

A város a Bükk-vidék keleti lejtőin helyezkedik el. A hegység fő kőzetalkotó anyagát az üledékes eredetű mészkő alkotja. Ez a kőzet hajlamos a karsztosodás jelenségére melynek során a Kalcium-karbonát reakcióba lép a természetes eredetű savakkal. Ennek eredményeképpen látványos felszíni és felszín alatti formák tudnak létrejönni, például ide tartoznak a cseppkövek vagy a barlangok. Érdekes, hogy az Északi-középhegység tagjai általában vulkanikus eredetűek (Börzsöny, Mátra, Zemplén), a Bükk kivételt képez kőzettani szempontból.

Miskolc éghajlata hazai viszonylatban inkább hűvösnek mondható. A napsütötte órák hossza egy évben átlagosan 1800 körül van, ez a szám az Alföld középső és déli vidékén jóval meghaladja a 2200-at. Az éves csapadék összege 550 és 600 milliméter környékén van, de a csapadék eloszlása nem egyenletes. Megközelítőleg 30 naptári napon keresztül nem emelkedik 0 Celsius fok fölé a hőmérő higanyszála, ezzel az értékkel a város Magyarország egyik leghidegebb területének számít. Nem véletlenül mérték itt az elmúlt száz év leghűvösebb hőmérsékletét is. 1940-ben Görömbölytapolcán a hőmérséklet -35 Celsius fokig süllyedt le. Egyébként ilyen hűvös értékeket lakott területen általában csak a „fagyos” székely medencékben lehet mérni, főképpen a gyergyói területen, a Keleti-Kárpátok vidékén.  A legnagyobb forróságot pedig az Avason mérték 2007-ben, 38.6 Celsius fokkal.

A Miskolc egyik legfontosabb jelképének számító lillafüredi vízesés nem természetes eredetű, a Palotaszálló építésekor alakították ki, eredetileg a Szinva patak beletorkollott a Hámori-tóba. Az így kialakított zuhatag 20 méteres magasságával a mai Magyarország legnagyobb esésű vízesése lett.