Leírás

Pilisvörösvár városa Budapesttől ÉNy-ra terül el, kellemes szemet gyönyörködtető hegyvidéki környezetben. Nemcsak természeti adottságai különlegesek, hanem történeti múltja is rendkívül színes és érdekes.

Pilisvörösvár (németül: Werischwar) város Pest megyében, a Pilisvörösvári járás székhelye. Pilisvörösvár a Pilisi- vagy Pilisvörösvári-medence nyugati felében terül el, az Aranyhegyi-patak és mellékágai vízgyűjtő területét alkotó hosszanti völgyben futó, fontos közlekedési útvonal mentén létesült. A város területének déli fele az Aranyhegyi-patak, a középső része a Házi-réti-patak vízgyűjtő területéhez tartozik (a kettő között lényegében a 10-es főút vonala képezi a vízválasztót), a legészakabbi részek mezőgazdasági területei pedig a Határ-réti-árok vízgyűjtő területének részét képezik.

A címer mai formája az 1990-es évek elejére alakult ki. Pajzs alakú, alapszíne kék. A pajzs alsó felében egy vörös színű palánkvár felhúzott rácsú bejárata. A vár a település eredetére és nevére utal. 1543-ban Lala Musztafa palánkvárat építtetett ezen a területen a Buda és Esztergom közötti út védelmére. A vár kőből, téglából, palánkból és vörös agyagból készült. A vár messziről csillogott, ezért a törökök vörös palánkvárnak, Vörösvárnak nevezték.

A vár felett, a kék mezőben egy ezüstszínű, kiterjesztett szárnyú, egyfejű, oldalra néző sas található. Az ezüstsas a lakosság német eredetére utal, 1689-ben jelentek meg az első német telepesek a város területén.