Leírás
TERMÉSZETFÖLDRAJZ
A Balaton a Dunántúl középső részén helyezkedik el, északról a Balaton-felvidék, délről pedig a Dunántúli dombság és a Mezőföld határolja. Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű tava, mérete nagyjából 588 km2. 77 km hosszúságban nyúlik el ÉK-DNy-i irányban.
A tavak földrajzi értelemben tünékeny képződmények, kialakulnak, majd néhány tízezer év alatt általában meg is szűnnek. Sokféleképpen lehet csoportosítani ezeket a földrajzi képződményeket. Az egyik szempont a kialakulás szerinti osztályozás. Eszerint a Balaton, hasonlóan a Föld legnagyobb tavaihoz tektonikus eredetű. Tehát egy lesüllyedés következtében kialakult árok töltődött fel, főképpen folyóvizekkel. A lezökkenés azonban nem szimmetrikusan történt, hanem kissé „elferdülve”. Ennek köszönhető, hogy az északi part sokkal meredekebb, míg a déli lankásabb és hosszabban elnyúló. Érdekes, hogy ennek a természeti hatásnak mekkora jelentősége van a turizmus szempontjából a mai napig is. Nem véletlenül kapta a terület a „magyar tenger” elnevezést. Feltételezhetően Kazinczy írta le először ezt a kifejezést 1775-ben napvilágot látott munkájában:
„ A Balaton, melly mivel igen hosszú, Máré Hungaricum, azaz Magyar Tenger nevet kapott.”
Siófok a tó délkeleti részén helyezkedik el, éghajlatában fontos elem, hogy a napsütéses órák száma eléri az évi 2090-et. Ezzel az adattal kissé az országos átlag felett helyezkedik el. (Az Alpokalja gyakran felhőzött térségében ez a szám 1700 körüli, míg az Alföld délkeleti részén meghaladhatja a 2400-at) Az éves csapadék megközelítőleg 550 milliméter környékén alakul, bár időbeni eloszlása gyakran mutat szélsőségeket.
A legmelegebb hónap a július, a középhőmérséklet ekkor kissé meghaladja a 22 Celsius-fokot. Míg a leghidegebb a január ekkor az átlagos hőmérséklet -0.4 Celsius-fok környékén van.
