Leírás

INFORMÁCIÓK, FÖLDRAJZ, TÖRTÉNETI MÚLT, LÁTNIVALÓK ÉS NEVEZETESSÉGEK, HELYI SZOLGÁLTATÓK, CÉGJEGYZÉK, TÉRKÉP

Sopron mintegy hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, a soproni borvidék központja. „A leghűségesebb város” (latinul Civitas Fidelissima). A Soproni járás székhelye.

Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és Fertő tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében épült.

A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek; Sopron a „kékfrankos fővárosa”.

Közúton a várost Balatonedericcsel összekötő 84-es számú főúton, vonattal pedig a GYSEV 8-as számú Győr-Sopron vasútvonalán érhető el. Közúti és vasúti határállomás Ausztriába.

A gyönyörű természeti környezet, a kedvező földrajzi fekvés, a páratlanul színes helyi kultúra egyaránt segítették, hogy a város Magyarország egyik legérdekesebb részévé váljon.

A térséget a földrajztudomány az utóbbi évtizedekben a Nyugat-magyarországi peremvidék jelzővel illeti, ez a nagytáj magában foglalja az Alpokalját, a Kemeneshátat, a Vas-Soproni –síkságot és a Zalai-dombságot. Sopron ezeken belül az Alpokalja térségében található.  Természetesen meg kell említenünk, hogy az 1920-ban kijelölt trianoni határ egy egymással szervesen összefüggő természeti- és társadalomföldrajzi „régiót” szakított ketté, de erről majd a későbbiekben még sok szó fog esni.

Az Alpokalja az Alpok keleti nyúlványainak utolsó állomása a mai Magyarország területén. Így mind kialakulásában, mind növény- és állatvilágában rendkívül különleges szerepet tölt be hazánk életében. A Soproni-hegység kialakulását tekintve egy idősebb röghegységnek számít, ellipszis alakú erősen tagolt tömege lépcsős szigetként emelkedik ki a környezetéből. A földtörténet során a hegységet törésrendszerek darabolták fel, a kőzetanyag javarésze kristályos eredetű. A miocén korban a környéken szénképződés történt, méghozzá jó minőségű barnaszéntelepek jöttek létre a föld mélyén.

1759-ben ezt kihasználva nyitották meg Magyarország első szénbányáját a Sopronhoz közel eső Brennbergbányán. A bánya közel két évszázadig működött megélhetést biztosítva sok helyi lakosnak, végül 1953-ban zárták be véglegesen.

Sopron városa a magyar történelemben többször is kiemelten fontos szerepet játszott, története messze visszanyúlik az időben, már jóval a Honfoglalás előtt is lakott volt a terület. A megtelepedés egyik fő oka a kedvező közlekedésföldrajzi helyzet volt. Egyrészt a térség eltérő arculatú tájakat köt össze, egy nagykiterjedésű hegyvidék és egy úgyszintén jelentős síkvidék határán található. E területek között az árucsere korán meg tudott indulni, hiszen az alföldi területen élőknek szükségük volt a tűzifára, a hegyvidéken élőknek pedig a termékeny síkság adta élelmiszerekre. Másrészt mind a nyugat-keleti, mind az észak-déli kereskedelem itt volt a legkényelmesebb és a leggyorsabb.