Back to Infokalauz

Százhalombatta és környék

1.600 Ft (Bruttó)

Százhalombatta és környék InfoKalauz térképpel – 7. (javított) kiadás
Egyéb városok: Ercsi, Ráckeresztúr, Martonvásár, Szigetújfalu

méretarány: 1 : 20 000

Kiadás éve: 2018

A térképet készítette: Huber Maps Kartográfiai Kft.

Leírás

INFORMÁCIÓK, FÖLDRAJZ, TÖRTÉNETI MÚLT, LÁTNIVALÓK ÉS NEVEZETESSÉGEK, HELYI SZOLGÁLTATÓK, CÉGJEGYZÉK, TÉRKÉP

Százhalombatta Budapesttől 27 kilométerre fekszik, délnyugati irányban, a Duna nyugati partján, a „Mezőföld csücskében”. A Benta-patak itt folyik a Dunába. A Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonal mentén fekszik két vasútállomással (Százhalombatta vasútállomás illetve a Dunai Olajfinomító mellett lévő Dunai Finomító vasútállomás).

A város neve – az itt megtalálható régészeti értékek, Európa egyik legnagyobb nemzetközi folklórfesztiválja, és a sportesemények miatt – a világ számos pontján ismert. A név hallatán azonban nem is gondolná a látogató, milyen titkokat rejt a múlt, és milyen sok élményt nyújt a jelen. A város különleges látnivalóival, számos kulturális rendezvényével, szabadidős és sportprogramjaival várja az ide érkezőket.

 

A település a Duna folyó jobb partján helyezkedik el az Alföldön. Ezen belül a Mezőföldön fekszik, mely az Alföld legnyugatibb középtája.

A Mezőföld egy – földtörténeti időt tekintve, fiatal terület. A pannon időszakban egy beltó borította, mely folyamatosan száradt ki. Ezzel párhuzamosan a terület északi része emelkedésnek indult.

A legutóbbi jégkorszak idejétől a táj formálásában a legnagyobb szerepet a folyók kapták. A vízfolyások leginkább az északnyugat-délkeleti irányú szerkezeti vonalakat követték.

Míg a Mezőföld déli részén hordalékkúpok képződtek, addig a keleti területeken megindult a löszképződés. Százhalombatta környékét ma is döntően ez a rendkívül jó termőképességű talaj borítja. A terület északi része emelkedett a legmagasabbra (220- 270 méter). E terület nagyobbik része aszimmetrikusan kiemelt rögökből áll össze, melyet völgyek, halmok szabdalnak. A Dunához közeledvén a kivastagodott lösztakaró meredek partfalat alkot, mely sok estben alámosott, hullámos felszínű löszplatóban végződik. A lösz vízzel érintkezve könnyen elveszíti szilárdságát, ez a parton lakók számára a mai napig óriási problémát jelent.

 

ÉGHAJLAT ÉS NÖVÉNYZET

A Mezőföld éghajlata átmeneti, keleti részei melegnek, nyugati részei mérsékelten melegnek számítanak. Átlagosan 2000 óra a napsütéses órák száma egy évben. Ez a tényező és a kiváló talajadottság együttesen teszik lehetővé a szántóföldi növénytermesztés két legigényesebb növényének a búzának és a kukoricának a termesztését. Sajnos a csapadékviszonyok már nem ennyire kedvezőek. Az átlagértékek 500 és 600 mm között vannak, de az éves eloszlás igen szélsőséges tud lenni. A löszfelszínhez sajátos növényvilág is kötődik. Jellemzőek a seprőfüves társulások és a löszpusztarét. Fontos növényei a pusztai csenkesz, a kunkorgó árvalányhaj, a zsálya, a tarackbúza és a tátorján. A tátorján egyébként a régi korokban a pásztorok tápláléka volt, kissé csípős ízét leginkább a retekhez lehet hasonlítani. Ma egyébként fokozottan védett fajnak van nyilvánítva.